Medgyessy Dóra: "Mindenki fejlődött az olimpia évére"

2021. 05. 25. (kedd) 08.51

Csütörtökön 18 óra 40 perctől Fehéroroszország ellen debütál a grazi olimpiai selejtezőn a 3×3-as válogatott. Medgyessy Dórával a wbasket beszélgetett a felkészülés első időszakáról és a legutóbbi svájci torna tapasztalatairól.

Kicsit kanyarodjunk vissza a felkészülés elejére. Sikerült regenerálódni a klubszezont követően?

Úgy érzem, hogy sikerült. Három hetem volt és ez idő alatt tudtam pihenni, de igyekeztem formában tartani magam. Nem szerettem volna teljesen leállni, így erőnléti edzéseken vettem részt az itt maradó csapattársaimmal.

Hogy ment az átállás 3×3-ra?

Megmondom őszintén, hogy nekem ez már rutinból megy. A hatodik évem, hogy a nyári szezonra át kell állni és ennyi tapasztalattal már nem nehéz megtenni. Úgy érzem, hogy fizikálisan jó formában van az egész csapat. Nyilván meg kell szokni a 10 perces versenyhelyzeteket. Pár másodpercre sem lehet kikapcsolni, mentálisan és fizikálisan ott kell lenni végig. Ahogy láthattuk a korábbi tornákon: egy-egy védekezésbeli kihagyás, kosár, rossz ütemű szabálytalanság a meccsbe is kerülhet. Végig topon kell teljesíteni, ez a kulcs.

Utaltál erre a hat évre. Az idei annyiban más, hogy nagyobb a tét és az olimpiai lehetőség miatt nagyobb figyelem hárul a csapatra. Ez rányomja a bélyegét a munkára? 

Én eddig úgy érzem, hogy egyáltalán nem. Olyan játékosok alkotják a keretet, akik ezt már megszokhatták. Ilyen terhet szándékosan nem is tesz ránk senki. Tudjuk magunkban, hogy mik a céljaink. Kimondva nincs, hogy most nekünk ki kell jutni az olimpiára, de természetesen mindenkinek ez lebeg a szeme előtt. Eddig elbírtuk a terheket és most is meg kell tennünk. Ahogy sokszor mondtam, most adott a lehetőség, élni kell vele, mert könnyen lehet, hogy ilyen nem lesz máskor.

Abból lehet erőt meríteni, hogy a válogatott játékosok kifejezetten sikeres klubszezont zártak? Jók az egyéni mutatók és a többség csapatszinten is elérte a kitűzött célokat.  

Maximálisan. Amikor elkezdtük az edzéseket, Károlyi Andinak is az volt az első gondolata: nagyon örül, hogy mindenki ilyen ihletett formában játszott egész évben. Nyilván sokkal jobb így, mint ha az ellenkezője lenne és ezt mindenképpen kamatoztatni kell. Bízom benne, hogy mindenki azt a formáját hozza Grazban, amivel befejezte a szezont.

Hosszú kényszerszünet, a 2019-es debreceni Európa-bajnokság után szombaton vívtatok először tétmeccseket. Hogy élted meg a hétvégi svájci tornát?

Nehezen, annak ellenére, hogy teher nélkül utaztunk ki, ráadásul Cyesha Goree előtte csütörtökön csatlakozott. Azért mondtam, hogy ez számunkra kicsit nehéz volt, mert mi is elvárjuk magunktól, hogy megverjünk mindenkit. Ezt be kell látni, hogy nem fog ilyen könnyen menni. Viszont nagyon sok pozitív tapasztalatot hozott a torna. Fény derült a gyenge pontjainkra, de közben meccsről meccsre javult a formánk és bár nem sikerült nyerni, egyre jobban játszottunk.

Levontuk a tanulságokat és ebből kell építkezni. Ez is bizonyította, hogy ki kell használni az összes edzést, ami hátra van. Össze kell még szoknunk és visszahozni a formát. Cyeshával például a 2019-es versenyek óta 3×3-at most játszottunk először. Bízom benne, hogy hamar visszajön az, ahol abbahagytuk akkor.

Ha a tapasztalatokat nézzük, akkor mi működött és a grazi selejtezőig hátralévő időben miben kell változtatni?

Kicsit szokni kell még a játékkapcsolatokat. Volt egy-két olyan eladott labda, amit megszoktunk, hogy megfogja a másik és most nem sikerült. Nyilván ez csak az összeszokottság kérdése, mivel ezek korábban működtek és bennünk vannak. Elő kell hozni. Az pozitív meglepetés, hogy fizikálisan teljesen jól bírtuk a három meccset. El kell mondani, hogy volt egy kis aggodalom, mert hosszú ideig nem is játszottunk ilyen tornát és most egy nap alatt kaptunk ekkora terhelést.

Az első számú szempontként azt határoztuk meg, hogy sérülés nélkül megússzuk. Esett az eső és emiatt csúszott a pálya, így a sérülésveszély miatt próbáltunk fokozottan vigyázni magunkra. Ettől függetlenül igyekeztünk kihasználni minden alkalmat, hogy szokjuk egymást és úgy működjön a gépezet, ahogy mi szeretnénk.

A 2019-es debreceni Európa-bajnokságot követően találkozott ismét az európai elit. Hogy látod az ellenfeleket így másfél év után?

Ahogy várni lehetett, szerintem mindenki fejlődött az olimpiai évre. Mindenki igyekszik a legerősebb csapatát összeállítani, talán mondani sem kell példának a németeket és a Sabally-testvéreket. Megint lépett előre egy nagyot a sportág. Sok csapat viszont megtartotta azokat, akik korábban is játszottak 3×3-at. Nekem meggyőződésem, hogy ez a szerencsésebb út.

Két éve az amszterdami világbajnokság előtt kiválóan sikerült a felkészülés. Ahhoz képest hogy érzed, időarányosan hol tartotok?

Akkor öthetes felkészülésünk volt, most ennyi idő nincs. Összesen három hetünk van, de bízom benne, hogy elég lesz. Sőt, elégnek kell lennie. 2019-re visszagondolva, Cyesha akkor kezdte el a 3×3-at. Kellett akkor az az öt hét, most ilyen szempontból jobban bennünk van a játék.

A hétvégén Székesfehérváron az 5:5 válogatott segítségével egy mini-tornán fogunk részt venni, ahol sok mérkőzést játszunk majd le. Ebben a szakaszban akár egy-egy mérkőzés után is nagy fejlődéseket lehet produkálni.

Bizakodó vagyok, pozitívan állok hozzá, mindenki nagyon akarja a sikert. Azzal így nem is foglalkozunk, hogy mennyi időnk van felkészülni. A rendelkezésre álló lehetőségek között mindent meg fogunk tenni, hogy topformába kerüljünk.

Zárásul egy kicsit kanyarodjunk el az olimpiától. Elrajtolt a FIBA 3×3 Women’s Series új szezonja. Mi a véleményed a versenysorozatról? Szüksége van erre a 3×3-nak?

Én abszolút azt gondolom, hogy így kerek a 3×3. A férfi WorldTour már évek óta megy és ott már vannak olyan játékosok, akik át is álltak a 3×3-as kosárlabdára. Úgy vélem, hogy a sportágat idő után el fogják választani az 5:5-től.

Az anyagi dolgokon sok múlik. A férfi szakágban már meg tudnak élni belőle. A női tornáknál, ahogy most is történt, még csak az első helyezettet díjazzák. Nem egyszerű a helyzet, de minden jel arra mutat, hogy ugyanúgy próbálják felépíteni a nőit is, mint a férfit. Mivel olimpiai sportág és van jövője, így abszolút szükség is van erre.

 

Cikk nyomtatása